Este kilenc óra volt. A Roxfort folyosóin már csak pár bóklászó diák járt itt-ott, de mivel tartottak a büntetéstől vagy attól, hogy összefutnak egy tanárral vagy egy prefektussal inkább siettek a klubhelyiségükbe. Hiszen olyan prefik mellett, mint pl. Lily Evans vagy Remus Lupin ki mert volna a Tekergőkön kívül csak úgy takarodó után kint mászkálni?!

Az alagsorban sem volt nagyobb az élet, mint a többi szinten. Sőt... Itt csak egyetlen diák ácsorgott. Egy griffendéles lány, Horatius Lumpsluck bájitaltan termétől nem messze. Karján egy vékonyka óra volt, és türelmetlenül pillantott rá újra és újra.

Már tíz perce itt kellene lennie - gondolta magában. Ekkor azonban halk kopogtatást hallott a sötét folyosó másik oldala felől. Egy magassarkú koppanásait. Tudta, hogy közeledik a testvére. Még utoljára megigazította a ruháit és a haját, majd mosolyogva fogadta az érkező mardekárost.

- Jó estét, Raquel - köszönt neki.
- Neked is, Raffy. Bocs a késésért, csak tudod elaludtam egy kicsit... - hazudta szemrebbenés nélkül a fiatalabbik Black.
- Semmi baj - mondta neki bájos mosollyal a nővére, Raffaela. - Mit szeretnél mutatni?

Raquel erre egy közeli ajtóra mutatott.
- Menjünk be oda, kérlek, majd ott. Nem szeretném, hogy bárki is meglásson.
A jobbik testvér csak bólintott egyet, majd megindult az ajtó felé, nem is sejtve ikertestvére szörnyű tervét és csapdáját.

Raffy ment elől, mögötte pedig a húga. Amikor beért, szemügyre vette a helyiséget. Nem látott benne semmi szokatlant vagy nem oda illőt. Egy rég nem használt bájitalos labor lehetett. Volt ott még néhány kellék, de Raffaela nem tudta kivenni, hogy mi micsoda lehet, mert elég nagy volt a por.

Raquel bezárta mögöttük az ajtót, és egy hangtompító bűbájt is szórt rá. Azután elégedett arccal fordult testvéréhez.
- Na, mit szeretnél mutatni? - kérdezte tőle még mindig mosolyogva, kíváncsian. Nem számított a válaszra, ami egy pillanat alatt lehervasztotta a mosolyát.
- Semmit.
- Semmit?
- Semmit, Raffyka.

Az idősebbik lánynak egyáltalán nem tetszett ez a megszólítás, testvére általában akkor használta ezt vele szemben, amikor rosszra készült. Most sem okozott csalódást... Egy pillanat múlva már pálcáját Raffaelára szegezve állt.

Raffy megpróbált gyorsan reagálni és a pálcájáért nyúlni, de már késő volt. Húga Invito!-ja kiröppentette a kezéből.
- Mit akarsz tőlem? - kérdezte a griffendéles, majd hátrálni kezdett a rá szegeződő pálca elől. Nagyon csalódott volt. Azt hitte, hogy végre visszakapta a testvérét, hogy végre majd igazi barátnők lesznek... De be kellett látnia, hogy van, ami és aki sosem változik.

Raquel eközben nem válaszolt neki semmit, csak még közelebb ment ikertestvéréhez, aki most már nem tudott tovább hátrálni, mert falba ütközött. Szembe kellett nézni a rá szegeződő varázspálcával.

- Imperio! - mondta ki halkan, érzelemmentesen a tiltott varázsigét a mardekáros. Az átok Raffaela mellkasát érte el. Szemeiből kihaltak az érzelmek, nem mozdult most már semmit, csak állt ott mint egy robot, üres tekintetével parancsra várva.

Raquel továbbra is rászegezte a pálcáját, illetve a talárjára. Kimondott egy varázsigét, aminek következtében a griffendéles talár mardekárossá változott. Majd egy kis sminket is varázsolt a testvérére és egy magassarkú cipőt, és a szemeibe nézett:

- Most elmész Lumpsluck professzorhoz, és teljesíted amit akar. Lefekszel vele. De nem mondhatod el neki, hogy ki is vagy valójában! Te most én leszel, Raquel Black! Érted?!
Raffy bólintott kettőt, majd elindult a terem kijárata felé. Fiatalabb testvére kinyitotta az ajtót előtte, majd amikor nővére kiment elégedetten dőlt hátra az egyik poros székben.

Bejött a terve.